Pátyi Szabadegyetem
A szabadegyetemünk célja, hogy hidat építsen az egyetemi világ tudása, és a társadalom között lehetőséget biztosítva mindenki számára a tanulásra.
A szabadegyetemi képzés gondolata nem újkeletű Pátyon, hiszen 2007-2008-as években már volt egy - a Polgármester úr által szervezett- népfőiskola, amelyik magyarságkutatás, a magyarságtudat, és történelmünk területén nyújtott hiánypótló előadásokat, nagy érdeklődés mellett.
Az előttünk álló kurzusok nemcsak ismereteket adnak, hanem lehetőséget nyújtanak kérdésfeltételre, és új nézőpontok felfedezésére. Bízok benne, hogy a képzéseink, az itt eltöltött közös idő szakmailag és emberileg is gazdagító lesz .
Kívánom, hogy ezek az alkalmak inspiráló gondolatokat, jó kapcsolatokat, személyes fejlődést és maradandó élményeket nyújtsanak mindannyiunknak.
Haladó technikák mesterséges intelligencia használatához.
Az előadáson azt vizsgáljuk meg, hogyan tudjuk a különböző, mesterséges intelligencián alapuló chatbotokat, mint a ChatGPT vagy a Gemini hatékonyabban használni. Az előadás első felében a hatékony utasítások megfogalmazásnak alapelveit tekintjük át. Ezután térünk rá két, komplexebb technika — az ötletelés/problémamegoldás, illetve a szövegfeldolgozás részleteire. Az előadás interaktív, a résztvevők maguk is lehetőséget kapnak, hogy a tanult technikákat a helyszínen is kipróbálják.
Mesterséges intelligencia közérthetően
Bemutatkozás:
A Gábor Dénes Egyetem a 2189/2024. kormányhatározat alapján, mint mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudás összegyűjtésére és disszeminációjára kijelölt szervezet, 2025-ben hozta létre a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot (GDE MIT) azzal a céllal, hogy tudományos megalapozottsággal, gyakorlati megoldásokkal és emberközpontú szemlélettel segítsen eligazodni az MI világában, válaszokat, megoldásokat adjon a legégetőbb kérdésekre, lehetőségeket nyisson a társadalom és a gazdaság szereplői számára, és iránymutató szereplője legyen az MI korszakának. A Mesterséges Intelligencia Tudásközpont munkájához a Gábor Dénes Egyetem több mint 30 éves innovációs tapasztalata, gyakorlatorientált szemlélete és jövőbe mutató képzési struktúrája biztosítja a hátteret. Küldetésünk segíteni a magyar társadalmat, vállalkozásokat és a közigazgatást, hogy magabiztosan és tudatosan használják az mesterséges intelligenciát – nem csak, mint eszközt, hanem mint stratégiai előnyt. Ennek érdekében a Tudásközpont tudásmegosztó fórumok, konferenciák szervezésével, állami és piaci szereplőkkel kapcsolatos alkalmazott kutatási projektekkel foglalkozik, tanácsadással segíti a hazai közigazgatás és ipar szereplőit.
Tartalmi összefoglaló:
A mesterséges intelligenciáról sok mindent hallunk, mégis ritkán van alkalom nyugodtan végiggondolni, mit is jelent valójában. A mindennapokban hol háttérben működve segít, hol látványosan jelenik meg, miközben nem mindig egyértelmű, mire használható jól, és mikor érdemes inkább óvatosnak lenni. Ez az előadás azoknak szól, akik szeretnének tisztábban látni, és jobban megérteni egy olyan jelenséget, amely már most is hatással van az életünkre. Az este során közérthető példákon keresztül lesz szó arról, hogyan működik az MI, milyen kockázatai vannak, és milyen szempontok mentén érdemes használni a mindennapokban. Nem technikai bemutató, hanem egy közös gondolkodás arról, hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia a hétköznapi döntéseinkhez, és hogyan maradhat a megértés és az irányítás továbbra is a mi kezünkben.
Az éghajlatváltozás kihívásai. Klímapara helyett klímamotiváció.
Sikerült az éghajlatváltozást is tőkésíteni. A rendkívül összetett és megjósolhatatlan viselkedésű rendszert a szén-dioxid – angolszász irodalomban a szén – kibocsátására egyszerűsítették le. Holott a probléma ennél sokkal bonyolultabb, pozitív és negatív visszacsatolások, az üvegházhatású gázokon kívül egy sor egyéb tényező is szerepet játszik abban, ami várható. Ezek legtöbbje ellen már nem tudunk védekezni, ezért a szorongás és pánik helyett inkább az alkalmazkodásra és a tűrésre kell berendezkednünk a következő néhány száz évben.
Mi az azonosság és különbség a széncinkék és a vaddisznók között
A természetvédelem, vadvédelem, vadgazdálkodás egyik legtöbbet emlegetett, legfontosabb meghatározása az ˝élőhely˝. Gyakran emlegetünk természetes és természetközeli élőhelyeket, mezőgazdasági élőhelyeket. Beszélünk élőhely vesztésről, romlásról, átalakulásról, élőhelyeket érintő környezetszennyezésről, szemetelésről. Emlegetünk változatos (diverz), és kevésbé változatos (homogén) élőhelyeket. Mindezt úgy, hogy közben magát az alapfogalmat, az élőhelyet, nem szoktuk meghatározni.
Az élőhely talán legpontosabb megközelítése, hogy az a táplálék, a búvóhely, a víz, és az egyes egyedek számára szükséges elegendő terület összessége. Ez az összesség határozza meg az egyes egyedek életfeltételeit, ezen keresztül a szaporodó populációk jelenlétét, azaz az egyes fajok elterjedését, állományviszonyait, állományváltozásait.
A városok nemcsak az embernek adnak élőhelyet. Táplálékot, búvóhelyet, vizet és elegendő teret is talál magának számos állatfaj. Olyanoknak is, amelyek mindig az ember mellett éltek (házi veréb, házi egér, ágyi poloska), és olyan fajoknak is, amelyek később költöztek az ember mellé (balkáni gerle, fekete rigó, széncinke).
Az ember a városokat magáénak tekinti. Természetesnek tartja, hogy a város számára élőhely. Megszokta az emberrel együtt fejlődő kellemetlen betolakodókat és örül a kedves és egyben hasznos énekesmadaraknak. Azaz elfogadja és megérti, hogy a város nemcsak számára élőhely, hanem számos állatfajnak is.
És ebben az idilli világban egyszer csak megjelennek a nyestek, rókák, vaddisznók, dolmányos varjak, szarkák, mosómedvék, és még ki tudja mi minden. És mindenki azt kérdezi, hogy miért? Ki tehet róla? És persze elhangzik az örök érv is: ilyen még sose volt, azaz nem is lehet normális, az egész helyzet.
Pedig a helyzet az, hogy a város élőhely… És nemcsak azoknak, akiket szeretünk, meg akiket már megszoktunk, hanem mindenkinek. Azaz a valódi kérdés az, hogy hogyan, milyen úton kerülhetnek be újabb és újabb fajok a városban, hogyan lehet ezt elkerülni, mit lehet és mit nem lehet csinálni? Ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a városi vadgazdálkodás és sok egyéb mellett ebbe fogunk bepillantani január 9-én.
